Siker

Önmagunk menedzselése

A szellemi munka területén a siker azok mellé szegődik, akik ismerik önmagukat, erősségeiket, értékeiket, és azt a módot, ahogyan a legjobb teljesítményt tudják elérni.

Ma már mindenkinek meg kell tanulnia önmagát menedzselni ahhoz, hogy eredményesen dolgozhassunk, olyasmit kell csinálni, amihez értünk és olyan munkastílusban, ahogy egyéniségünk diktálja. Az emberek többsége két csoportba sorolható: akik azt gondolják magukról, hogy tudják miben teljesítenek jól, vagy miben nem, de általában mindketten tévednek. Teljesíteni azonban csak meglévő erősségeinkre alapozva tudunk. Erősségeink felfedezésének egyetlen módja a visszacsatolásos elemzés módszere: amikor fontos döntést hozunk, írjuk le az általunk elvárt eredményt, majd 9 vagy 12 hónappal később hasonlítsuk össze ezekkel a valós eredményeket. Gyakorlásával 2-3 év alatt világossá válik, hogy mik az erősségeink, illetve milyen dolgok elkövetése foszt meg minket az erősségeink összes előnyétől. Milyen következtetéseket vonhatunk le a visszacsatolásos elemzésből:

  • Koncentráljunk az erősségeinkre és állandóan fejlesszük őket
  • Ismerjük fel, ha intellektuális gőgünk önmagunk tudásbéli gátjává válik, és győzzük le (sok szakterület képviselője nézi le egy másik szakterület ismereteit)
  • Szabaduljunk meg azoktól a rossz szokásainktól, amik lerontják teljesítményünket
  • Felfedi az illem hiányát. Az illem teszi lehetővé két ember számára a közös munkavégzést.
  • Feltárja, hogy melyek azok a területek, amin semmi tehetségünk vagy képességünk nincs, tehát nem kell időt pazarolni rá. Sok tanár és szervezet azonban a hozzá nem értőkből próbál középszerű teljesítőket faragni, ahelyett, hogy a hozzáértő emberekből csúcsteljesítményt nyújtókat nevelne.

Túl sokan dolgoznak másképp, mint ahogy azt saját stílusuk diktálná, ez pedig legtöbbször rossz teljesítményhez vezet. Az, hogy ki hogyan végzi a munkáját, a személyiség függvénye, adottság. A munkavégzés módját alakító személyiségjegyek:

Olvasó vagy hallgató vagyok?

  • Nagyon kevesen ismerik ezen kategóriák létezését és még kevesebben tudják, hogy melyikbe tartoznak – nagyon ritka, ha valaki mindkettőbe, illetve kevesen vannak, akik képesek megtanulni a másikat.  Ez a tudatlanság viszont nagyon káros, ha nem a saját kategóriánk szerint cselekszünk, nem sikerül teljesíteni vagy eredményeket elérni.

Író vagy hallgató vagyok?

  • Aki író, jegyzeteléssel, írással tanul (pl. Churchill, Beethoven). A hallgatónak pl. saját magát kell hallgatnia a tanuláshoz (pl. vezérigazgató, aki a magas beosztású munkatársait minden héten összehívta és min. 2-3 órán át beszélt nekik valamilyen üzletpolitikai témáról). Az önismeret fontos összetevői közül, ezt a legkönnyebb felismerni, és sokan tisztában is vannak vele, de kevesen cselekszenek eszerint, pedig ennek a tudásnak a kihasználása a teljesítmény alapja, illetve ennek ki nem használása az oka a rossz teljesítménynek.

Felelősség a kapcsolatokért

  • A legtöbb ember együtt dolgozik másokkal, így lesz eredményes a munkája. Az önmenedzseléshez felelősséget kell vállalnunk a kapcsolatainkért. Ennek két összetevője létezik:
    • El kell fogadni a tényt, hogy a többi ember is egyéniség, tehát megvannak a saját erősségeik, munkavégzésük módja, saját értékeik. Ahhoz, hogy eredményesek legyünk, ismernünk kell ezeket. A főnök menedzselése – a munkatársak kötelessége, hogy megfigyeljék főnökük hogyan dolgozik, és idomuljanak ahhoz a munkastílushoz, ami őt a legeredményesebbé teszi.
    • Kommunikációért vállalt felelősség – A szervezeten belüli konfliktusok legtöbbször abból adódnak, hogy az emberek nincsenek tisztában a munkatársaik munkájával és munkastílusával, vagy hogy milyen konkrét feladatuk van és milyen eredményeket várnak el a munkájuktól. Ezeket a kommunikáció hiánya miatt nem tudják, soha nem kérdezték és így soha nem is mondták el nekik.

KM

Ezeket ajánlom még

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük